Végre utolértük a dicsőséges Szovjetuniót!
Baló Péter
Baló Péter

2021-04-25

Végre utolértük a dicsőséges Szovjetuniót!

Gimnáziumi osztálytársam édesanyja Moszkvában tanult irodalomtörténetet a Lomonoszov Egyetemen a nyolcvanas évek végén (Mihail Bulgakovból doktorált, különös tekintettel A Mester és Margaritára), és megdöbbenve tapasztalta, hogy a gigantikus méretű kollégiumban a menstruáló orosz lányok nem tampont vagy intimbetétet használnak, hanem gombóccá gyúrt vattacsomókat vagy szövetdarabokat. Ki is volt írva minden emeleten a lift mellett ordító piros cirill betűkkel, hogy a menstruációs melléktermékeket lehetőleg senki ne a vécében húzza le, hanem gondosan csomagolja be műanyag zacskóba, és a kommunális szemétben helyezze el, különben eldugul a csatornarendszer, és ki kell bontani a csöveket.

Az elaggott csatornarendszert talán még II. Miklós cár idején tervezték a derék mérnökök, akiket pár évvel később valószínűleg internáltak a bolsevikok, hogy a Fehér-tengeri csatornánál (Bjelomorszkij kanál) végezzenek kényszermunkát, és vagy éhenhaltak, vagy megfagytak, vagy agyonlőtték őket.

De ez csupán mellékszál.
Büszkén jelenthetem, hogy legalábbis menstruációs szegénység tekintetében sikerült utolérnünk a dicsőséges és legyőzhetetlen Szovjetuniót. Mert az alábbiakat tapasztaltam.

A helyi szupermarketben, ahol rendszeresen vásárolok, távozáskor sípolt az őrkapu. A biztonsági őr diszkréten megkért, nézzük át, milyen áru okozhatta az anomáliát. Kiderült, hogy a női egészségügyi termékekről van szó. A szemlátomást jól kiképzett és kimondottan empatikus biztonsági őr nem akadt ki a dolgon, a fülembe súgta az alapvető információt: sokan nem tudják megengedni maguknak, hogy pénzt adjanak ki a hasonló árucikkekért, ezért tisztesség ne essék szólván, ellopják őket. Emiatt a cég extra mágneses matricát rakott a mondott termékekre, és ennek folytán néha sípol a kapu. Az őr azt is elárulta bizalmas jelleggel, hogy főleg roma nők lopják a tampont meg a betétet, ezért őket külön figyelik. De velem nyilvánvalóan nem lehet gond.
Felmerült bennem a kérdés: ha nem lennék porcelánfehér bőrű, szőke és kék szemű, ugyanilyen méltányos eljárásban részesülök?

Vannak kételyeim.

A volt osztálytársam meg a férje egyébként Amerikában tanít egy jó nevű egyetemen, Ági matematikát és orosz irodalmat, Csaba filozófiát, azon belül leginkább hermeneutikát, amely kifejezést kiejteni is alig tudom.

Eszük ágában sincs visszatérni Magyarországra.
Fogalmam sincs, hogy miért.
De ez csupán mellékszál.

(A kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)