Várkastély a Citadella hátsó udvara alatt:
Kárpáti János
Kárpáti János

2021-04-06

Várkastély a Citadella hátsó udvara alatt:

a fenséges külsejű Bayer-villa, Wallenberg karrierjének legfontosabb és utolsó állomása.

Naponta sokan megjárják a kanyargós utat a Gellért-hegyen található Jubileumi parkig, vagy még tovább a Citadelláig. Nem számít, hogy a Szent Gellért térről a Kelenhegyi úton gyalogolunk végig, vagy a Verejték utcán át mászunk felfelé: a parkhoz való eljutás télen-nyáron felér egy megizzasztó edzésprogrammal. Az említett utca neve magáért beszél, nemrég egy hideg, vastagkabátos kora esti órában sétáltam fel ezen az utcán, hogy kiélvezzem a kijárási tilalom előtti utolsó egy órát, és alá tudom írni, hogy az analógia igaz.

Lehetőség nyílik ám arra is, hogy ne a park felé vezető lépcsőhöz vegyük az irányt, hanem megálljunk a Minerva utca 3/a-b és Pipacs utca 1/a címek sarokpontjánál elhelyezkedő telek előtt. Ide érkezvén szembeötlik a környék egyik legimpozánsabb épülete, melyhez egy kiemelt jelentőségű történet is köthető.

A történet a 19. század végén kezdődik, amikor a Gellért-hegy nagyrészt lakatlan tájék volt, beborítva szőlőtőkékkel, amelyeket azonban egy akkoriban, a hegyen végig pusztító filoxérajárvány teljesen kiirtott. (Annak, aki esetleg nem tudja -, mert szégyen ide, szégyen oda, magam is most tájékozódtam e témában - a filoxéra egy Amerikából származó, szőlőgyökereken élősködő kártevő rovar - 1875-ben figyelték meg Magyarországon először.) Sajnos mivel későn fedezték fel a rovarfaj terjedését, az egyébként kiváló minőségű borairól híres Buda-Sashegy vidékének bortermelése súlyos válságba került, idővel pedig nagyrészt meg is szűnt. Állítólag egyedüli fennmaradó öröksége ennek a szőlészeti kultúrának két szőlőtőke a budai Várban található Szent György Fogadó udvarán. A természeti csapás után szabad lett a vásár: új telekhatárokat rajzoltak fel a nyüzsgő belvároshoz közel eső, gyönyörű panorámát nyújtó idilli zöldövezetben. A társadalmi ranglétra tehetősebbjei közül tömegével kezdtek el érdeklődni a szabadon vásárolható birtokok iránt: régi arisztokrata családok, meggazdagodott művészek, gazdag gyárosok és egyéb, nouveau-riche értelmiségiek.

Ebben a környezetben adódott, hogy a már említett saroktelken a dualizmus korának két sztárépítésze, a szászországi felmenőkkel rendelkező Hoepfner Guido és a tiroli származású Györgyi (született Giergl) Géza tervrajzai alapján felépülhetett 1907-ben a Bayer-villa. Nevét Bayer-Krucsay Dezső polihisztorról (1874−1944), a villát építtető vállalkozó-gyógyszerész-diplomatáról kapta. Eredetileg afféle víkendpalotának épült, viszont a történelem sorsalakító erői később más szerepet szántak neki.

Bayer-Krucsay ízlésével szinkronban törekedtek arra az építészek, hogy a kastélyház külseje egyszerre több építészettörténeti irányzatot idézzen fel mozaikszerű kompozícióban. Ablakai és ormos tornyokkal ékesített főhomlokzata középkori kőfalakat és vártornyokat idéznek, de az akkoriban követendő példának tekintett „berlininek” is titulált szecesszió és neobarokk építészet jellemzői is visszaköszönnek: kovácsoltvasból megformált kapu-és kerítés, valamint monumentális, előugró épületrészek, mintha saját jogukon önálló életet élnének az építményen. Gondoljunk csak a Ferenciek tere Klotild palotájára, vagy a Szabadság téri Tőzsdepalotára: tornyaik is ugyanazt a berlinies, német birodalmi érzést igyekeztek felidézni, mint amit ennek a villának kicsúcsosodó tetőzeténél is látunk. Esti sötétségben ez az összbenyomás ráadásul fokozódik az indákkal benőtt, misztikus kőfallal: szinte látható, ahogy a bejáratoz közeledve egy, a Gyalog galopp című film Fekete Lovagjához hasonló felpáncélozott figura felszökken a fal tetejére a túloldalról, hogy párbajra hívjon minket.

A villa belsejében már egyöntetűen a neobarokk stílus dominál: végigjárva a hetven négyzetméteres, kétszintes hallt, kilincsről kilincsre járva a szobákat fokozatosan élénkül a látogató számára a kúriát átható elitérzés és egyben eltörpülés érzete is a széles falak között és magas plafon alatt. A tágas étkező-és hálószobákon túlmenően van pár extraság is: alaksorban garázs, földszinten portáslakás, illetve a padlástérben személyzeti tagoknak szánt szobák. Ezen kívül megépült egy, az összes szintet összekötő liftrendszer - már 1907-ben. Az alkotók átgondoltan és szakszerűen dolgoztak; ahogy a Jurassic Park filmből ismert témapark megálmodója, John Hammond is mondaná, „nem spóroltak semmin”.
Bayer-Krucsay Dezső, aki idővel be is kell költözött a villába, társtulajdonosa volt a Bayer és Társa Gyógyszervegyészeti Gyárnak, illetve családi kapcsolat révén volt egy kisebb gyógyszertára az Üllői úton. Ennek a bizonyos gyógyszertárnak az Üllői úti címén volt bejelentve kezdetben csak Svédország tiszteletbeli konzulátusa, majd tiszteletbeli főkonzulátusa, miután Bayert előléptették tiszteletbeli főkonzullá 1923-ban. A titulust haláláig viselte. Bayer közbenjárásával a Budapesten 1938- megnyíló Svéd Királyi Követség székhelye hivatalosan is a Bayer-villa lett.

Itt érkezünk el egy kiemelten fontos vonalhoz, Raoul Wallenberg személyéhez. Ugyanis ez az a ház, amelynek falain belül szervezte Raoul Wallenberg egykori, Budapestre akkreditált svéd diplomata munkatársainak szorgos együttműködésével több tízezer magyar zsidó mentését 1944 nyara és 1945 januárja között. Ezzel egy időben a Gellért-hegy I. kerületi oldalán található Bérc utca 13-15 címeken található Vida-villa hitványabb történelmi tetteknek biztosított otthont. Otto Winkelmann, a budapesti SS főparancsnoka a házba költözött, miután az eredeti tulajdonost, Vida (született Weil) Jenőt családtagjaival együtt kiköltöztették és Auschwitzba hurcolták. Ezt követően a nácik onnan szervezték a magyarországi deportálások alantas folyamatát.

Raoul Wallenberg, aki jött, mentett, és eltűnt

Raoul Wallenberg, a Svédországban akkor már generációk óta köztiszteletben álló Wallenberg-család sarja 1944 júliusában kezdte meg hivatalos diplomáciai működését Magyarországon. Azt megelőzően voltak külföldi munkatapasztalatai, amelyek jelentős hatással voltak későbbi, budapesti humanitárius akciói során tanúsított elszántságára. Először egy, családi kapcsolatok révén szerzett haifai banki állása révén került kapcsolatba Németországból származó, Palesztinába menekült zsidókkal. Miután palesztinai megbízatásából visszatért Svédországba, egy élelmiszerüzletekkel foglalkozó nemzetközi cégnél kapott állást, ennek vezetője pedig a magyar zsidó származású dr. Lauer Kálmán volt. A cégvezetővel kialakított jó viszonya nyomán Wallenberget ajánlotta a svéd kormánynak Lauer, amikor a svédek egy megbízható és rátermett személyt kerestek a segítségnyújtás és információszerzés operatív műveleteinek irányítására Magyarországon.

Az ország német megszállását követően az amerikaiak megkérték minden semlegesnek tekintett, németek által meg nem szállt ország kormányát, hogy vegye ki a részét a segítségnyújtásból. 1944 júliusban kezdte meg követségi titkári megbízatását Wallenberg. Adminisztratív adatok alapján addigra már több mint 430 000 embert szállítottak Auschwitz-Birkenauba Magyarországról. Kezdetben svéd védő igazolványokat/útleveleket - úgynevezett Schutzpassokat - bocsátottak ki Wallenberg irányítása alatt, amelyekkel igazolni tudta az útlevél birtokosa azt, hogy a svéd követség oltalma alatt áll. Hivatalosan 4500 ilyen mentő igazolványt állított elő, viszont a valóságban feltehetően sokkal több ember részesült ezekben a védelmi papírokban. Sokszor egyáltalán nem hagyományos módszerekkel nyújtottak védelmet. Kezdetben több száz embert vettek fel követségi munkatársnak, később azonban már a hivatalos védettséget igazoló okiratok sem voltak elegendőek a nyilasok számára.

Hamarosan már csak jóval szimplább, viszont Wallenberg aláírását jól láthatóan feltüntető védjegyek kerültek kibocsátásra, budapesti zsidók lakásai kerültek svéd fennhatóság alá. Az év végi időszakban öntörvényű módon kezdtek kisebb nyilas kontingensek védett házakat is kiüríteni, Wallenberg és társai azonban igyekeztek akkor is annyi védettnek tekintett személyt megmenteni, ahányat csak lehetséges volt. A január közepére tervezett, minden addiginál nagyobb kiterjedésű budapesti gettói mészárlást is sikerült megakadályoznia titkos munkatársa, Szalai Pál társaságában. Szalai formálisan a Nyilaskeresztes Párthoz tartozott, ám valójában addigra rég kiábrándult a mozgalomból, rendőrségi tisztviselő beosztását pedig arra használta, hogy a budapesti zsidóság védelmét szolgálja.

1945 január 17-én tűnt el Budapestről Debrecenbe menet, miután a szovjetek már elértek Budapestre és felszabadították a budapesti gettókat. Egyes feltételezések szerint szovjet fogságba került fogolyként Moszkvában, és a KGB Lubjanka börtönében halt meg, más elméletek szerint viszont a szovjetek elől menekülő nyilasok és a Gestapo tagjai gyilkolták meg. Halálának körülményei azóta is tisztázatlanok.