Újbuda elveszett csodái – a gellérthegyi Kálvária története
Kárpáti János
Kárpáti János

2021-04-05

Újbuda elveszett csodái – a gellérthegyi Kálvária története

Utóbbit – amely kezdetben egy puszta fakeresztből és két kőszoborból állott – még 1715 körül állították a hegyről készült korabeli metszetek tanúsága szerint. 1795-ben aztán egy tabáni polgár, bizonyos Füll Mihály gyűjtést kezdeményezett az akkorra már erősen leromlott állapotú kálvária felújítására, amelynek munkálatai legkésőbb 1818-ra be is fejeződtek.

2a0f8b5a8e8230205fe84e258d6a6cea.jpg

A megújult kálvária stációi a mai Sánc utca és a Szirtes utca vonalában helyezkedtek el. Az új Golgota szoborcsoportot – amelyet egy kicsi, barokk vonalú kápolnában állítottak fel – ekkor már egy 3,5 méter magas kőkereszt, rajta a megfeszített Krisztus, lábánál a térdeplő Mária Magdolna, két oldalról pedig Szűz Mária és János tanítvány szobrai alkották. A kálvária valószínűleg 1873-ban nyerte el teljes szépségét, amikor is a fülkéket festett képekkel díszítették fel.

stáció.JPG

A 20. század azonban már a hanyatlás korszakát hozta. Az idő vasfoga, majd az 1920-as évekbeli gellért-hegyi területrendezések következtében a kálvária régi fénye elhalványult. A stációkat egymás után elbontották, így az 1930-as évekre már csak három fülke és a kápolna épülete állt. Utóbbi talán a Műegyetem egyik tanárának, Dr. Vidéky Emilnek is köszönhető, aki már 1928-ban kiállt a kápolna megőrzése mellett. Az épületek elhanyagoltságán azonban már ő sem tudott segíteni, így 1936-tól az ünnepi körmeneteket is áthelyezték a Gellért-hegy lábánál akkoriban épült pálos kolostorhoz.

kálvária kápolna.JPG

A kápolna épülete végül a 2. világháborús bombatámadások következtében pusztult el. A kálvária története pedig 1951. május 1-én zárult le, amikor a mai Szirtes utca és a Számadó utca sarkán állt utolsó ép fülkét is elbontották.