Keresztény Magyarország
Körtér
Körtér

2022-03-13

Keresztény Magyarország

ZSOLT és JÓZSEF: Vétkeztünk atyám, bűnösök vagyunk!

PAP: Gyertek, fiaim, üljetek le. Hallgatlak benneteket.

ZSOLT és JÓZSEF: Még meg sem száradt a tinta az Alaptörvényen és máris menekültem a rendőrök elől az ereszcsatornán. Kiálltam a választók elé és családapa szerepben tetszelegtem, pedig már be volt fizetve az utam az adriai hajókázásra pár nagyon kedves hölggyel.
PAP: A bujaság bűnébe estetek, gyermekeim.

LÁSZLÓ: A parlamentben nem győzöm hangoztatni, hogy a politikai ellenfeleim hazaárulók, lopnak, csalnak, hazudnak. Rárontanak Magyarországra, nem tisztelnek sem Istent, sem embert. Minden kiskorút át akarnak operáltatni!

PAP: A kevélység terhét hordozod fiam.

VIKTOR: Helikopterrel és magángéppel járok meccsekre, ha a honvédségi gép nincs kéznél. Ha Hatvanpuszta készen lesz, akkor talán tudok majd foglalkozni a szegényekkel is, és több pénzt adni nekik. Felcsút már jól néz ki, de lenne még feladat Lőrincnek.

PAP: A fösvénység bűne nyomja lelkedet, eltévedt bárányom.

TAMÁS: Soros hatalmas befolyásával és rengeteg pénzével el akarja pusztítani a magyar kultúrát, hogy az ő hiteléből aztán felépüljön a szivárványos társadalom. Nem értenek meg Brüsszelben, pedig mindig mondom nekik, hogy „Backwards with the greyhounds!”. Teljesen kisebbségi komplexusom van köztük – még szerencse, hogy Putyin olyan kedves velünk!

PAP: Az irigység emészti szívedet, lelkem.

PÉTER: Gyakran járok külföldre, szükségem van a luxusnyaralásokra, másképp nem tudnám elviselni ezeket az állapotokat itthon. Mindenki a hatalmamra tör, lesi hibáimat. Megérdemlem a jólétet, annyit küzdöttem érte!

PAP: A torkosság ösvényén jársz, fiam.

JUDIT: Le akarom győzni Brüsszelt, Sorost, az ellenzéket, a migránsokat, a rezsit, a külföldiek extraprofitját, a magas árakat. Ezek a dolgok veszélyeztetik a magyarok biztonságát és természetesen az én hatalmamat. Nem szeretem őket, sőt néha úgy érzem, gyűlölöm az ilyeneket!

PAP: A harag vette el látásod, sötétben tévelygő pillangóm.

VIKTOR: Nincs is már erőm foglalkozni azokkal a migránsokkal, akik az arab világból jönnek, és a szegényekkel sem Magyarországon – úgyis lecsorog oda majd a gazdag barátaim jövedelme, hisz az ő gyáraikban dolgoznak, ott kapnak munkát, nem? Középosztály meg sosem volt ebben az országban, ne nekem kelljen már elkezdeni. Az egészségügy meg az oktatás meg rövid távon nem hoz sikereket. Egy stadiont felhúzok dupla pénzért egy év alatt, de mit kezdjek az iskolákkal? Vigyem el a krétát?

PAP: A restség bűne kavarja fel elméd hullámait, gyermekem.

VIKTOR: Azt hiszem ennyi, atyám. Nem jut több eszembe, illetve majd csak a választások után húzunk bele megint, ha maradunk.
PAP: Örülök, Dante alapján hét bűn is bőven elég ahhoz, hogy ismert ember váljon belőled. Isten megbocsájt, ha megbánod bűneidet.

VIKTOR: Azt nem lehet, atyám. Most erőt kell mutatnunk, a NER különben sem korrigálható, mert az alapjai nem engedik. Csináljuk ezt mi már régen, tudjuk, hogyan kell ezt eladni a népnek. Nem is ezért jöttem.

PAP: Miért jöttél hát?

VIKTOR: Szólna atyám pár szót az érdekemben a gyülekezetnél? Tudja, csak a szokásos útbaigazítás kellene, hogy el ne tévelyedjenek a liberális bolsevik mételyben.

PAP: Én kizárólag Isten Igéjét hirdetem a szószékről, semmi mást. A történelem megtanított arra, hogy nem vezet jóra, ha a vallást és a politikát szorosan összekötjük.

VIKTOR: Nyikorog ez a pad, nem hallja? Ráférne erre a templomra egy felújítás, a berendezésre csere, némi hangrendszer, hogy atyám szava minden fülbe tisztán jusson el…

PAP: Aki Isten szavát akarja hallani, annak nincsen szüksége a te hangrendszeredre. Megmondom, hogyan lesz, fiam. Most szépen hazamész és gondolkozz el egy kicsit azon, hogy hogyan jutottál el oda, hogy kizárólag a magad útját tartod üdvözítőnek a magyarok számára. Én napi kapcsolatban állok azzal, aki azt hirdeti, csak egyetlen út létezik, és az nem te vagy, fiam. Az valaki egészen más. Imádkozni fogok érted. És imádkozom Magyarországért.

(Peter Parker)