Hazánk és Európa kisebbségeinek védelmében
Kárpáti János
Kárpáti János

2021-04-06

Hazánk és Európa kisebbségeinek védelmében

Jogi vívmányok is követhetik az ünnepélyes nyilatkozatokat.

Immár 28 éve, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát. A nyilatkozat célja az volt, hogy arra ösztönözze a világ kormányait, biztosítsanak jogi védelmet az országukban élő, eltérő kulturális és nyelvi gyökerű, illetve az országos többségtől eltérő etnikumhoz tartozó személyeknek, támogatva hagyományőrző törekvéseiket.

E nyilatkozat szellemében döntött úgy először 1993-ban a magyar kormány, hogy átfogó törvényt fogad el a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Ez a törvény számos újszerű, addig nem alkalmazott jogi lehetőség mellett biztosította, hogy ezek az őshonos lakossági csoportok helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre. Két évvel később pedig, 1995-ben, hivatalosan is a Kisebbségek Napjává nyilvánították december 18-át, ezzel is megerősítve a kisebbségekkel való szolidaritás ápolását. 2012-től ezt a napot a Nemzetiségek napjának nevezik.

Ilyenkor megemlékező ünnepségeket tartanak az ország különböző pontjain, függően attól, hogy az adott nyelvi, vallási, illetve etnikai hagyományokat ápoló közösség melyik tájegységhez kötődik. Történelmi és társadalmi-kulturális folyamatokból adódóan a különböző nemzetiségek földrajzi kötődése az Alpokaljától a Duna-Tisza közén át a Nyírségig a legkülönbözőbb árnyalatban és nagyságrendben fellelhető. A törvénynél fogva nemzetiségnek számítanak azok a számszerű kisebbségben lévő népcsoportok, amelyek már legalább száz éve honosak hazánkban. Magyarországon ez az alábbi a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, valamint ukrán népcsoportot jelenti.

131901508_740531609926856_4555984288080669716_n.jpg

Ugyanezen a napon adják át a Nemzetiségekért díjat, amelyet a nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.

Immár nem csak üres szócséplés a határainkon belüli vagy kívüli nemzeti kisebbségek védelmének a hangoztatása: olyan uniós jogi eszköz is látótávolságon belülre került, amely lehetőséget biztosíthat arra, hogy összeurópai szinten is ösztönözni lehessen a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását. Éppen tegnap szavazta meg az Európai Parlament a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban a kezdeményezést támogató állásfoglalását.

A kezdeményezők - a hivatalos kérelem szövege szerint - arra kérték az Európai Uniót, hogy „fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából. A jogi aktusoknak a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén kellene magukba foglalniuk szakpolitikai intézkedéseket.”
Miután a kezdeményezés a nyáron elegendő mennyiségű aláírást kapott, az Európai Parlament is napirendre vehette a kezdeményezésben foglaltak megvitatását. Tegnap a brüsszeli székhelyű testület plenáris ülésén megszavazták az állásfoglalást. Ez kiemeli a regionális nyelvhasználat garantálásának fontosságát, valamint felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó ösztönző lépéseket - egyebek között az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén -, és foglalkozzon egyes kisebbségi nyelvek kihalásának veszélyével. A nyilatkozatban javaslatot tesznek az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozására, illetve felhívják a figyelmet a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásainak kiemelt támogatására is.

Záradékként a nyilatkozatban hangot adnak az Európai Parlament aggodalmának a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd riasztó mértékű terjedése miatt is.

A hazai és más uniós tagállamokban élő nemzeti kisebbségek védelmének jelentőségét egyre szélesebb körben veszik tehát figyelembe. Mindinkább érezhető, hogy ez az ügy az emberek jelentős többségét sokkal inkább összeköti, mintsem elválasztja egymástól. A nemzetiségek és más kisebbségek napja arra emlékeztet, hogy ne csupán „nemzeti sorstársainkra” figyeljünk oda, hanem más nemzetiségek, illetve egyéb vallási-nyelvi csoportok tagjainak is nyújtsunk baráti jobbot, ha különbözőségük okán hátrány éri őket, és segítsünk nekik a kiteljesedésben.