Hangár a hegyek közt
Kárpáti János
Kárpáti János

2021-04-10

Hangár a hegyek közt

****Ha az 1930-as évek végén járunk, és az a valami repül, de nem madár, akkor alighanem Budaörs felé tart, vagy onnan jön. Amikor minden férfi a snájdig Jávor Pálra szeretett volna hasonlítani, miközben Karády Katalin slágereit dúdolta, a külföldi repülőúthoz nem a síkvidéki Ferihegy – par excellence önellentmondás - képzete társult, hanem a hegyektől átölelt Budaörsi-medence. ****

Akkoriban nem csak a színészlegendáról elnevezett kalap és a hosszú szoknya dívott, hanem pipázni, szivarozni is szabadott a repülőgépen, és ha már a szóba kerültek a repülési szokások, sikk volt pár pohár whiskeyvel felönteni a garatra. Magyarországon ezeknek a szokásoknak kimondottan csak egy szűk, jómódú réteg hódolhatott. A külföldi kiruccanás a Budaörsi repülőtérről indult.
Habár a reptér neve Budaörs településre utal, a repülőtéri épület ma közigazgatási értelemben a főváros 11. kerületét gazdagítja egy újabb műemlékkel. Az épületkomplexum hivatalos címe Kőérberki út 36-37., bár a Repülőtéri út 1. alatt is megtalálható. Könnyen elérhető a 87-es és a 187-es busszal, amelynek van Budaörsi repülőtér nevű megállója, közvetlenül a reptéri bejárat előtt.

A légikikötő létesítésének igénye először 1931-ben merült fel, azonban a gazdasági válság évekig akadályozta a terv megvalósítását, így a tényleges építkezés 1935-ben kezdődhetett meg. Érdekesség, hogy eredetileg Csepel-sziget északi része, valamint Albertfalva is esélyesen indult a „versenyen”, mint lehetséges jövőbeli helyszíne annak az új reptérnek, amit a megnövekedett légforgalom miatt volt szükséges megépíteni. Egészen addig a Mátyásföldi repülőtér töltötte be a legfontosabb közforgalmi szerepet az országban, viszont területét tekintve nem volt arra alkalmas, hogy egymaga kiszolgálja a megnövekedett repülési igényeket.

fortepan_14183.jpg

A repülőtér a korszak legjobb műszaki és építészeti színvonalán készült el, és 1937-ben már meg is indulhatott a forgalom az utazni vágyók számára. Hivatalosan 1937. június 26-án adták át a repülőteret, ünnepélyes keretek között, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Az épületkomplexum - beleértve a forgalmi épületet, a nagy hangárt, valamint a kapcsolódó le-és felszálló pályák területét -összetartozó egységet képez.

A fel- és leszállópályát fű borította, ám ez akkoriban semmi gondot nem okozott, tekintettel a mostaniaknál sokkal könnyebb és kisebb utasszállító gépekre. A Zsolnay Porcelángyár Rt. által szállított csövekkel készítették el a reptérhez kapcsolódó alagcsöves architektúrát, amely ma is végighúzódik a repülőtéri épületek körül és a kifutópálya alatt. Erre az alagcsövezésre azért volt szükség, mert a környék talaja kifejezetten nedves, keserű vízforrásokban bővelkedő terület volt, és a csőrendszer segített a talaj szárításában, elvezette a talajvizet a repülőtér területéről.

Megfigyelhető a főépületnek jellegzetes hengeralakja, melynek látványa végigkísérte a repteret eddigi élete során. Ez a henger alakú kis „torony” nem más, mint a vezérlőtorony, tetején a vezérlőhelyiséggel, ahová csigalépcsőn lehetett feljutni, az alsóbb szinteken található irányítóhelyiségekből. Talán a magassága alapján nem feltételezhető, de az épület kör alakja, valamint annak tetejének elhelyezkedése és üvegezett struktúrája lehetővé tette korábban is, hogy a kiváló panorámának köszönhetően belátható legyen a teljes reptéri zóna. Ez az architektúra mindenképpen megkönnyíti a vezérlést és légiirányítást. Az alagcsőrendszer, a főépület, a melléképületek összessége és a kifutópálya a mai napig egyetlen szerves egységet alkot, ezért fontos, hogy a műemlékvédelem alatt álló egész komplexum mindegyik összetevőjét gondosan karbantartsák.

A második világháború alatt a légiforgalom szinte kizárólag katonai célokat szolgált. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti és környékbeli repülőteret lebombázták, beleértve a félig kész Ferihegyi repülőteret is, és a Budaörsi repülőtér maradt viszonylag a legjobb állapotban. A háborút követő időszakban innen indították újra a bel- és külföldi repülést. Végül a felépített Ferihegyi repülőtér 1950. május 1-én hivatalosan is megnyitott, és átvette a belföldi és nemzetközi utasforgalomban a vezető szerepet. Az 1960-as évektől kezdve fokozatosan visszaesett a budaörsi reptér szerepe mind nemzetközi, mind pedig belföldi légforgalom tekintetében.

Azóta a Budaörsi repülőteret már leginkább csak mezőgazdasági és sportrepülési célokra használják, alapvetően zárt terület. Ha valaki használni szeretné, kimondottan csak magáncélból teheti, előzetes foglalás fejében. A repülőtéri épületegyüttest 2005 áprilisában nyilvánította az akkori kormány műemlékké. Évente egyszer van előre meghirdetett nyílt repülőnap, ilyenkor a nagyözönség számára is megnyílik a helyszín, és olyan miliőt alakítanak ki, mintha még mindig valódi, működő, utasforgalmat lebonyolító repülőtér lenne. A képzeletbeli dimenziókapun keresztül visszasétálhatunk az 1930-as, 40-es évekbe. Ilyenkor a hangárban kiállítanak régről megmaradt érdekes repülőket, köztük duplafedeles járműveket. Megtekinthető az a különleges, kápolnává átalakított repülőgép is, amit alkalmanként házasságkötés lebonyolítására használnak.

Képek forrásai:
www.fortepan.hu
www.iho.hu
Újbuda TV
www.budaorsirepuloter.hu