Elfeledett, de el nem veszett barokk kori műemlék
Kárpáti János
Kárpáti János

2021-04-10

Elfeledett, de el nem veszett barokk kori műemlék

Sokan nem tudnak arról, hogy a Szerémi út és a Galvani utca találkozásánál található egy barokk korból származó, 1780 körül épített lőporraktári épületegyüttes. Bizonyos történelmi iratok azt sejtetik, hogy bár a hivatalos feljegyzések 1780-ban említik először, a lőporraktár már néhány évvel korábban is a mai helyén állt. Ez a történelmi előzmények fényében nem lenne meglepő.

Az 1780 utáni évekből származó különböző térképészeti források tanúsága szerint lőportoronyként, kocsmaként, illetve „puskaporos dómként” is emlegetett építmény azután épült meg Buda várának központjától közel egyórás távolságra (lovaskocsival), miután eredeti változata 1723-ban megsemmisült. 1723. március 30-án reggel a Budai Várban található puskaporos torony váratlanul kigyulladt, majd lángjai átterjedtek a városrészre, kiváltva ezzel az 1723-as budai tűzvészként elhíresült tragédiát. A szerencsétlenség során építészeti alkotások sokasága égett porig, polgárok és katonák százai vesztették életüket.

Bár az idők során változtak a fegyverraktározásra vonatkozó szokások, az ódon vártorony a második világháború végéig betöltötte eredeti funkcióját. Azt követően felmerült a lebontás gondolata, viszont a történelmi jelentőségre való tekintettel mégiscsak megkapta hivatalosan is 1949-ben a műemléki védelmet.

belsőRaktár.jpg

Mindazonáltal a felújítási munkálatokat nem kezdték el, kisvártatva pedig a Beton és Vasbetonipari Művek épületei vették birtokba a lőportárat övező területet, az épület pedig teljesen elhanyagolttá vált. Az 1950-es években a létesítmény őrtornyainak és kerítéseinek egy része eltűnt, az azt követő évtizedekben pedig gyakorlatilag baglyok és rágcsálók vára lett az egykor szebb napokat látott építményből. 1986-ban a tetőszerkezet is leégett, és az újonnan fabrikált tetőszerkezete sem tükrözi vissza a 18. századi jellegét.

Mivel a rendszerváltás idejére az építmény szerkezetileg teljesen elértéktelenedett, az 1990-es évek elejétől kezdve számos ötlet született a lőportár rendbe hozására. A felújítási elképzelések között szerepelt az, hogy a raktár eredeti pompájában tündökölhessen, de volt olyan javaslat is, hogy vendéglővé alakítsák a romot. Mára minden ilyen irányú elgondolás meghiúsult, azonban apróbb, belső szerkezeti átalakításokkal sikerült elérni, hogy az épület stabil maradjon.

BelsőTér.jpg

Sajnálatos, hogy pár évvel ezelőtt még szabad volt a ki-és bejárás az épületbe, mostanság viszont az összes bejárata be van téglázva, ami arra engedhet következtetni, hogy nem egy életbiztosítás a fedele alatt kempingezni. Megközelítése igencsak körülményes, ugyanis fák, bokrok és kerítés takarja el a Galvani utca és Szerémi út felől. Ahogy az alábbi képek is illusztrálják, zarándokok a környékén mégiscsak akadnak, beleértve a művészlelkeket is. Mindazonáltal elmondható, hogy jobb sorsra is érdemes lenne ez a kuckó, mielőtt végleg a történelem viharainak martalékává válna.
(az épületegyüttes pontos címe: Budapest 1117 Szerémi út 59.)