Egyetemek a koronavírus idején
Zách Boglárka
Zách Boglárka

2021-04-06

Egyetemek a koronavírus idején

Ismét nagyot fordult a világ a magyar egyetemistákkal, amikor november 9-én a drasztikusan romló járványhelyzet miatt, pár hónapnyi jelenléti oktatás után, újra bezártak az egyetemek. A változás, bár lehetett rá számítani, hasonlóan hirtelen jött mint az első hullám idején, az alábbi cikkben a változás főbb eredményeit, és az egyetemistákra gyakorolt hatását mutatjuk be.

Ősztől kezdve a legtöbb magyar egyetemen hibrid oktatást alkalmaztak, ami azt jelentette, hogy a kiscsoportos órákat személyes jelenlét mellett tartották meg, míg a nagy létszámú órákat és az előadásokat online tartották meg, illetve töltötték fel. A szakértők által már korábban jósolt őszi második hullám miatt sokan számítottak rá, hogy adott esetben online oktatásra kell átállni, azonban nyáron sokáig maguk az egyetemi dolgozók sem tudták milyen formában kell majd oktatniuk, valamint az ősz folyamán sem voltak arról információk, mikor kerülne sor az egyetemek bezárására. Ezt követően, november 9.-én, minden előzetes tájékoztatás nélkül, egy miniszterelnöki facebook videóból tudhatta meg az ország, hogy be kell zárnia az egyetemeknek és a kollégiumaiknak is. A később megjelenő jogszabályban kiderült, hogy a rektor bizonyos feltételek fennállása esetén ez alól mentességet adhat, így néhány egyetemen még tartanak jelenléti órát, ilyen például a SOTE, mivel itt sok órát nem lehetne megtartani online formában. Emellett sok egyetemen engedélyezték, egyéni kérvény alapján, a hallgatóknak, hogy bent maradhassanak a kollégiumokban. Ez a szabályozás abból a szempontból jobb volt a tavaszinál, hogy a digitális oktatásból fakadó igazán méltánytalan helyzeteket el tudtuk kerülni, azonban az órák nagyrésze így is online zajlik, és a hallgatók nagyrésze kiköltözött a kollégiumokból, vagyis a többséget érintik az intékedések hatásai.

Milyenek az online órák?

Általánosságban megállapítható, hogy az egyetemek valamivel felkészültebbek voltak a második hullámra, mint az elsőre, emiatt az órák általánosságban hatékonyabbak. Míg tavasszal mindenki teljesen felkészületlen volt, emiatt sókáig azzal is gond volt milyen rendszert használjanak az egyetemek, most a tavaszi tapasztalatokra építve egyszerűbb volt az átállás. Az átállást könnyítette, hogy sok egyetem, illetve azon belül sok tanszék és oktató, tudatosan készült tervekkel és anyagokkal arra az esetre ha digitális oktatásra kéne átállni. Az online órákról nagy általánosságban megállapítható, hogy hatékonyabban működnek mint tavasszal, és a jelenléti oktatáshoz képest sem olyan rosszak, kivéve persze azokat az órákat ahol a jelenlét fontosabb szerepet tölt be pl. laborgyakorlatok.
És bár az órák megtartása alapvetően jól működik, a számonkérés rendszere továbbra is problémás. Sok tárgyból nehezen megoldható a számonkérés, egyes tárgyakból az online feladatok könnyen kipuskázhatók, emiatt megjelenő probléma, hogy sok tanár aránytalanul nehézzé teszi a dolgozatait, illetve sok tanár a beadandó íratással próbálja meg letudni ezt a munkát. A számonkérések rendszere összeségében egyáltalán nem olyan hatékony, mint ahogy a jelenléti oktatásban működött.
Egy további probléma ami sok egyetemen fennáll, a rengeteg párhuzamos felület, amit oktatásra használnak. A dolgozatok megírása és az anyagok feltöltése általában 2-3 felületen zajlik, emellett legalább egy, de sokszor több felületet használnak az online órák megtartására, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a hallgatók számára, hogy ezen az átláthatatlan rendszeren kiigazodjanak.

Kollégiumok helyzete

Sok hallgatót a digitális átállásnál sokkal rosszabbul érintett a kollégiumok bezárása, hiszen sokan az egyetemük városában dolgoznak már, illetve egyáltalán nem könnyű egyik napról a másikra az összes dolgukkal hazaköltözni az adott esetben távoli szülővárosukba.
A hallgatók szerencséjére, az egyetemek nagyrésze lehetővé tette bizonyos, hogy bizonyos méltányos okok alapján kérhessék a hallgatók, hogy hadd maradjanak a kollégiumban. Míg tavasszal ez csak nagyon keveseket érintett pl: külföldieket, vagy akiknek nincs hova mennie, most az egyetemek nagyrésze ennél tágabb kört határozott meg, elfogadható ok például a munkába járás. Akik szeretnének bent maradni a kollégiumokban, azoknak a korábbinál szigorúbb járványügyi előírásokat kell betartaniuk, pl kötelező a maszk használat a szobákon kívül, belépéskor kézfertőtlenítés illetve lázmérés, valamint semmilyen program nem szervezhető a kollégiumban.

Hogy érzik magukat a hallgatók?

A hallgatók akikkel beszéltünk többnyire nem kedvelik az online oktatást, a fent már felsorolt tanítás béli hibái miatt, illetve sokaknak hiányzik az „egyetemi élet” amit a járvány miatt most nem tudnak megélni, nincsenek bulik, nem tudnak a barátaikkal találkozni. Azonban a hallgatók látnak azért bizonyos előnyöket is pl. sokan időt spórolnak azzal, hogy nem kell beutazniuk az egyetemre, illetve jobban be tudja magának osztani az idejét az ember, és pozitívum még, hogy az online formában feltöltött előadások visszahallgathatóak. Azonban egyértelmű, hogy a digitálisoktatás inkább negatív tapasztalat a diákok számára, mint pozitív.

Összeségében megállapítható, hogy az online oktatás nem olyan hatékony mint e jelenléti, a hallgatók nem is érzik jól magukat annyira benne, de az egyetemek tavaszhoz képest jobban teljesítenek, illetve a szabályozás valamennyivel jobban tekintettel van a hallgatók méltányolandó élethelyzeteire.